Lectorium - Nyit�lapi �zenetek

Megh�v� nyilv�nos el�ad�sra - Az ember �s a halhatatlans�g

Mire tan�t a reinkarn�ci�?
Szeretettel v�runk minden �rdekl�d�t a rendezv�nyre, �s az azt k�vet� besz�lget�sre.
Mi az ami meghal?
Mi az ami halhatatlan?
Mi a l�lek?
Mit jelent a reinkarn�ci� a R�zsakeresztesek szerint?
Ezekre a k�rd�sekre keress�k egy�tt a v�laszt.
(el�ad�s �s besz�lget�s – a rendezv�ny ingyenes)

Ellent�tes �rt�kekb�l �lni

Minden cselekedet felh�v egy ellencselekedetet. Mindegy, hogy ez a cselekedet j� vagy rossz sz�nd�kkal megy-e v�gbe: az ellencselekedet elv�ben szemben �ll a cselekedettel. Ami egyszer l�trej�n, az el is m�lik. A term�szet ezen hat�smechanizmus�nak k�sz�nhet�en folyton folyv�st �j szempontok bukkannak fel az ember sz�m�ra. A t�rt�nelem ism�tli �nmag�t, a v�gc�lt soha nem �rik el.

N�vessz sz�rnyakat a l�leknek!

Daidalosz, Kn�sszosz h�res labirintus�nak �p�t�mestere - �gy mes�li a g�r�g monda - tollakb�l �s viaszb�l sz�rnyakat k�sz�tett maga �s fia, Ikarosz sz�m�ra, hogy elmenek�lj�n a M�nosz kir�ly �ltal kit�z�tt hal�lt�l. Apja figyelmeztet�se ellen�re Ikarosz t�l k�zel ment a Naphoz. A viasz megolvadt, �s Ikarosz a tengerbe zuhant.
Nem tudjuk, hogy Ikarosz mi�rt nem sz�vlelte meg apja int�s�t: k�nnyelm�s�gb�l, sz�rakozotts�gb�l, vagy mert nem volt k�pes felm�rni a vesz�lyt. Sz�mos festm�nyen ifj�nak �br�zolj�k Ikaroszt. Vajon a l�ngol� Nap t�nd�kl� sugar�val akart a m�g tiszta lelke egyes�lni? De hiszen m�g misztikus elragadtat�sban sem szabad az embernek �tl�pnie a sz�m�ra megszabott hat�rokat an�lk�l, hogy meg ne �gn�nek sz�rnyai. �gy azt�n Ikarosz szabades�ssel a m�lybe zuhant. M�gsem Kr�ta szikl�in z�z�dott sz�t teste, hanem az �gei-tenger hull�maiba mer�lt. Nem H�d�sz s�t�t kapui ny�ltak meg el�tte, hanem „az �let tiszt�t�, gy�gy�t�, seg�t� vize” fogadta be, hogy v�gigk�zdhesse a halhatatlan lelkek birodalm�ba val� folyamatszer� felemelked�s �tj�t.

�l�nk vagy �lnek vel�nk

Az emberekb�l, �llatokb�l, n�v�nyekb�l, �vszakokb�l, a Holdb�l, a csillagokb�l �s a bolyg�kb�l ered� benyom�sok akad�lytalanul �rnek el benn�nket, �s r�szt vesznek viselked�smint�nk meghat�roz�s�ban. Rezg�sek �s sug�rz�sok v�ltoztatj�k meg hangulatunkat, an�lk�l, hogy ezek pontos m�k�d�s�t felismern�nk. Vajon l�ny�nk egy transzform�ci�s �llom�sul szolg�l?
Vagy csak egy akarat n�lk�li k�zvet�t�je minden er�nek �s hat�snak, amely �r benn�nket?

Hogyan tov�bb?

Aki a c�mad� k�rd�st m�g sohasem tette fel �nmag�nak, az az �letet val�j�ban nem veszi komolyan. Ezt a k�rd�st azonban, amely �ppen korunkban mer�l fel egyre gyakrabban, nemcsak a k�rdez� �lete indokolja, hanem mindenekel�tt az eg�sz f�ld �s az emberis�g helyzete is.

Az �r�kk�val�s�g morfogenetikus terei

„Ha energiamez�nek tekintj�k az embert, olyanok vagyunk, mint a f�nyrezg�sek, mint egy feh�r p�kh�l�: a fej �s a l�bujjak k�z�tt kering� v�kony fonalak. A l�t� szem�ben az ember kering� rezg�sekb�l �ll� toj�snak l�tszik. Karjai �s l�bai minden ir�nyba kiny�l� f�nyl� eml�knek t�nnek. A l�t� l�tja, hogy minden ember kapcsolatban �ll az �sszes t�bbivel, de nem a kezei, hanem a teste k�zep�b�l minden ir�nyba kiindul� hossz� rezg�snyal�bok r�v�n. Ezek a rezg�sek �sszek�tik k�rnyezet�vel, egyens�lyban tartj�k, �s stabilit�st adnak neki.” - �rja Carlos Castaneda az 1960-as �vek jelens�g�r�l Az id� kereke c�m� k�nyv�ben.